Akik már régebb óta (értsd 2008) követik a pályafutásom, azok talán emlékeznek még, hogy 2008 nyarát Amerikában úgy vészeltem át, hogy az étkezéseim 90%-át mogyoróvajas szendvicsek tették ki. Igen, sóher voltam és hülye. Az elején persze még ízlett a táp, de a végére már valódi kínszenvedés volt. Azt hittem, hogy soha nem fogok mogyoróvajhoz nyúlni megint.
De egyik vásárlás alkalmával megkívántam, vettem egy bödönnel, és rájöttem, hogy még mindig finom. Szerencsére most tudom mindenféle más étellel is kombinálni, úgyhogy inkább csak egzotikus kiegészítője a napi étkezésemnek, mint meghatározó alakja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése