Összes oldalmegjelenítés

2011. szeptember 1., csütörtök

My second first place

Nem kell telefosni a pantallót, csak a cím volt angolul. Rögtön le is lövöm a poént: ma megnyertem az English Humorous Speech Contestet is a klubomban. Relatíve elégedett is voltam magammal, meg is van videón a beszédem, most néztem vissza, nem volt rossz egyáltalán. Persze még mindig hadarok, voltak olyan mondatok, amiket én sem értettem, szóval kizárt, hogy a közönségemből akárki is értette. Erre még jobban kell majd figyelnem. Viszont kaptam nagyon hasznos visszajelzéseket, úgyhogy az Area Contestre még jobb lesz majd. Eljött két kollégám is meghallgatni, jó volt a támogatásuk. Szóval most nagyon happy vagyok. Teljesen más lett a beszédem, mint amiről az elején akartam írni, de így legalább van mondanivalója is. Érdekes volt visszanézni a videón, hogy melyik vicceket szerette a közönség, és melyikeket nem. Pl. volt benne egy tök jó poén, amin minden próbán röhögtem, élőben meg senki nem nevetett rajta. Pedig lehetett érteni. :P Viszont olyan dolgokon meg fetrengtek, amiket nem is viccként tettem bele. És egy nálamnál haladóbb tag azt nyilatkozta utána, hogy ez már majdnem egy világbajnoki szintű beszéd. Ami persze nyilván nem igaz, de azért jól esett. Szóval megéri dolgozni rajta.
Ja, zárójelben jegyezném meg, hogy lezajlott a Toastmasters világbajnokság, és az első 3 helyezett beszéde fent van Youtube-on, megéri megnézni. Főleg a 2. helyezettet ajánlom mindenki figyelmébe, az üzenet a szokásos valósítsd meg önmagad, viszont a delivery első osztályú. Ha felmentek a www.toastmasters.org oldalra, a jobb oldali cikkek között ott lesz egy link a beszédekre. Az még csak a TM Youtube oldalára fog linkelni, de ott már könnyű megtalálni a beszédeket.
Aztán nézzük mi történt még ma. Ja csak a szokásos dolgok, egy gyönyörű lánnyal sétáltam a kivilágított éjszakai folyóparton, megbeszéltem egy ebédet egy milliárdos üzletemberrel, és láttam egy nagyon aranyos kutyakölyköt. Vajon melyik a hazugság? Hát, aki ismer, az tudja, hogy nem szoktam hazudni, vagy csak ha nagyon muszáj (és most nem muszáj), szóval egyik sem.
Annak ellenére, hogy kb. 5 percnyi sétára dolgozom a Bundtól (így hívják ezt a folyóparti részt), még sosem voltam arra. Pedig ott egy ugyanolyan bika szobor, mint New Yorkban. Valamilyen újságban még otthon azt olvastam, hogy az itteni bika felfelé néz, de ez nem igaz. Ugyanúgy lefelé néz, mint a New York-i. Csak ez szerintem mérgesebb. A szobron kívül van még rengeteg - RENGETEG - turista, iszonyat jól kivilágított felhőkarcolók a folyó másik oldalán, és gyönyörű szép régebbi épületek a folyónak ezen az oldalán. A Timas Square simán elbújhat. Itt akkora fényreklámok voltak, hogy egy felhőkarcoló egész oldala EGY darab reklám volt. Beszarás volt látni az 5000 méteres Porsche emblémát.
Aztán még kedden írtam ennek az üzletembernek, aki annak a nyelviskolának a tulajdonosa, ahol TM klubtag vagyok, hogy tetszett a legutóbbi beszéde (vendég volt egy héttel ezelőtt a meetingen), és szívesen beszélgetnék vele arról, hogy hogy csinált ilyen jó bizniszt itt. Persze ügyesen megkomponált levél volt, de azért inkább arra számítottam, hogy kimenti magát, de ehelyett elsőre rábólintott az ebéd ötletére. Úgyhogy másfél hét múlva hétfőn találkozunk.
A kutyakölyök meg egyszerűen tüneményes volt. Nem tudom milyen fajta volt, de nem bírtam levenni róla a szemem. :P
Nézzük csak mi más történt még mostanában. Már két napja a szótár programomon dolgozok, de nagyon elégedett vagyok vele. Még mindig nem tökéletes, de ha minden jól megy, holnapra befejezem az első verziót. Ez már működőképes lesz, még nem fog támogatni minden funkcionalitást, de arra megfelel majd, hogy megtanuljam a szavakat. Aztán persze majd apránként javítgatom.
Aztááán… 1000 forintért (igen, jól olvastátok), sikerült vennem egy húzódzkodó keretet, amilyenem otthon is van. Ez kb. a legjobb dolog a világon arra, hogy normális felsőtestet csináljon magának az ember, meg az ilyen típusú erő falmászásnál is jól jön. Már fel is avattam, csak az ajtófélfám nyikorog nagyon furán, remélem azért nem fog leszakadni. De ha leszakad, hát leszakad. Majd legközelebb erősebbre csinálják.
És utószóként: megint Jézus Krisztus Szupersztár lázban égek. Már egy hete csak ezt hallgatom, ezt dúdolom az utcán, ezt fügyülöm itthon, elképesztő, hogy mennyire jó ez a rock opera. Jézus meg Júdás hangjával nem bírok betelni, de igazból az összes énekes zseniális. Érdekes viszont, hogy a zenekar tagjain kívül eddig senki nem hallott erről, akit kérdeztem.
Na elteszem magam lassan honapra, vagyis mára. Csak még húzódzkodok párat. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése