Hálásnak lenni jó

Emlékszem a legelső Division Conference-emen Bécsben a keynote speech arról szólt, hogy legyünk hálásak azért, amink van. Akkor egy kicsit nyálasnak éreztem ezt a témát, de tegnap este megvilágosodtam!

Ahogy feküdtem az ágyamban és néztem ki az ablakon a a Shanghai World Financial Center tornyosult előttem.

Ez jelenleg a világ 4. legmagasabb tornya (ami nem TV torony meg ilyen szarok).

Rövid megjegyzés: múltkor még a Hong Kong-i irodánk épőletéről írtam, hogy a világ 4. legmagasabb tornya. Igen ám, de azóta a Wikipedia szerint felhúztak Szaud-Arábiában egy viskót, ami rögtön a világ 2. legmagasabb tornya lett, szóval minden hátrébb csúszott.

Na de a lényeg, hogy feküdtem este az ágyamban, gyönyörködtem ebben a toronyban, ami éjszaka tök jól ki van világítva, és nem tudtam nem vigyorogni. És akkor elkezdtem összeszedni, hogy miért is lehetek hálás:

• 23 éve még a körülbelül 23 főt számláló Rózsás Tanyán tengettem napjaim, most a 23 milliós Sanghajban. És ez pont jól van így. Már gyerekként is szerencsés voltam, hogy egy hatalmas kertes házban, kutyákkal, macskákkal nőttem fel, nyugodtan játszattam anélkül, hogy a szüleim végig azon aggódtak volna, mikor vasal ki egy taxis. És most is jól van, hogy a világ egyik leggyorsabban fejlődő városában bóklászok az utcán, és anyumnak nem kell azon aggódnia, hogy vajon viszem-e valamire.
• Mert viszem. Amikor vége a bóklászásnak, akkor hazamegyek a 20. emeleti 119 nm-es palotámba, ahová a Marriottból költöztem át, kiveszek a hűtőből valami finom italt, elnyúlok a hatalmas ülőgarnitúrán, és megnézem a Simpson Család legutóbbi részét, projektorral a falra vetítve és 5.1-es hanggal.
• Megtehetem, mert van egy munkám, amivel még itteni viszanylatban is keresek annyit, hogy ne kelljen szűkölködnöm. És a dolgok jelenlegi állását nézve valamit nagyon el kell rontanom ahhoz, hogy jövő ilyenkor ne legyen legalább 2-3-szor ennyi bevételem. Legalább.
• A munkámmal nemcsak, hogy megkeresem a betevőre valót, hanem még élvezem is. A feladatok, amiken dolgozok elégedettséggel töltenek el, mind nagyon fontos a cég rendes működéséhez, és tanulok is belőlük. Reggelente jókedvűen megyek be dolgozni, és bár este fáradtan lépek ki az ajtón, ez egy kellemes fárdatság, és annak a jele, hogy ma is haladtam a feladataimmal.
• És fáradtság ide vagy oda, egészséges vagyok. Tudok falat mászni, tudok gokartozni, tudok úszni, igazából azt sportolok amit csak akarok. A terv az, hogy idén egy extrém sportos nyaralásra megyek.
• És ez még mind semmi, hiszen tovább is van, mondjam még? A családom, a barátaim és a barátnőm is mind támogatóak, pozitívak és tökéletes a kapcsolatunk egymással.
• És még valami: tele vagyok tervekkel és célokkal!

Mire idáig értem a gondolkodásba, mert persze reggel is folytattam, épp kiléptem az ajtón, és örömmel tapasztaltam, hogy az éjszakai vihar hatására roppant kellemes az idő. Ezt egy hatalmas mosollyal az arcomon nyugtáztam, és energikus léptekkel mentem a metró felé.

Szóval mit is mondott Christian Biever, akkori Area Governor? Hogy gondolkodjunk el néha azon miért is lehetünk hálásak. Én megtettem, és meglepően sok dolgot találtam a listán. Szerintem másnak is megéri, és hamar rájövünk az igazsgára.

Jó életünk van!