Ez a fantasztikus tripla dupla alliteráció nem tőlem származik, cserébe elloptam. Az egyik szenior manager TM klubtagunk második beszédének volt ez a címe. Még a hőskorban. Neveket nem írunk, de talán nem nehéz kitalálni, hogy kiről van szó. Mármint a kollégáimnak. :P Mit is jelent ez? Azt jelenti kérem szépen, hogy azzal, hogy éjfélkor most az ingem fölé görnyedek és álgombokat varrok fel rá, meg fogom nyerni a Hong Kong-i versenyt! Pontosan ezt jelenti.
Nem csak azzal töltök számolatlan órákat, hogy a beszédem tartalmát csiszoljam, meg az előadást javítsam, hanem azzal is, hogy megtervezzem milyen ruhában fogok színre lépni. Elmondom milyenben!
Fekete nadrágban, fekete zokniban és fekete cipőben. Két fajta fekete zoknim van, az egyik kicsit régebbi, és fakóbb. Na, nem abban, hanem a másikban. ami tényleg fekete. Természetesen fekete öv lesz a derekamon, és fekete szíjas karóra. Az nem a derekamon, hanem a bal csuklómon.
A piros-fehér csíkos ingem lesz rajtam, két okból kifolyólag. Első ok, hogy ez egy slim-fit ing, ami jobban áll, mint a normális. A csíkok miatt jobban látszik hogy feszül a mellkasomon, ami egy Superman témájú beszédnél nem hátrány. A másik, hogy a piros-fehér-fekete egy domináns színkombináció, tehát már a puszta megjelenésemmel magabiztosságot fogok sugározni. A vállamon egy fehér frottír törülköző fog palástul szolgálni, ami hol lekerül, hogy felkerül. Igazából csak egyszer le, meg a végén egyszer fel.
A verseny előtti nap elmegyek fodrászhoz, és a hajam be lesz vaxolva. Ez az egyik poén miatt kell - plusz jól is néz ki.
Na de nézzük mivel megy el a legtöbb időm. Kérem szépen lesz egy csattanó a beszéd végén, amikor letépem magamról az inget, és előkerül az ing alól egy Superman logós póló. A pólót már megvettem, viszont mivel nem V-nyaka van, ezért azzal valamit csinálni kell. (Különben kilátszódna az ing alól, és bénán nézne ki, meg le is leplezné a poént.) Miután konzultáltam a szakértőkkel letettem arról a tervemről, hogy ollóval kivágom a nyakát. Azonban túlszárnyaltam a mesteremet is, mert ahelyett, hogy mindenféle trükkös varrásokkal próbálnék V-nyakat eszkábálni a pólónak (ami tegnap amúgy kudarcot vallott), kitaláltam, hogy elég, ha egy cérnára ráerősítek valami nehezebb tárgyat, ezt hozzákötöm a póló nyakához, és ez pont V alakúra fogja lehúzni. Ezt kipróbáltam, jól is működik, már csak az a nehézség, hogy mit tudok odaerősíteni, ami elég nehéz ahhoz, hogy lehúzza a pólót, viszont nem látszik ki a szűk ing alól? Feltúrtam a lakást, és a végén találtam pár ajándék szobrocskát, amit még Thaiföldről hoztam, és ezek pont megfelelnek a célnak. Szóval most épp ott tartok, hogy ezeket megfelelő hosszú cérnával a megfelelő helyre varrjam. Azért nem mindegy milyen hosszú a cérna, mert azt akarom, hogy ott legyenek a szobrok ahol a mellkasom közepe táján van egy pici "behorpadás". Ha ott lesznek a szobrok, akkor az nem fog látszódni, ha nem ott, akkor lesz egy hupli az ingem alatt. Szóval trükkös.
Na de minek a kamu gombok? A terv az ugye, hogy letépem magamról az inget. Mivel ez a kedvenc ingem, ezért nem akarom kockáztatni, hogy elszakad, szóval nem fogom begombolni, hanem csak egy-egy öltéssel összevarrom elöl. Ezt kipróbáltam, könnyű eltépni. Viszont akkor nem fognak látszódni az ingen elöl a gombok, ami hülyén néz ki, plusz szintén lelőheti a poént. Szóval a gomblyukak elé oda varrom a kamu gombokat, az igazi gombok a háttérben maradnak - kihasználatlanul - az inget pedig pár cérnaszál fogja rajtam tartani.
Ja, és a tűt-cérnát magammal kell vinnem a versenyre, mert lesz egy elődöntő, ahol egyszer már letépem magamról, utána visszavarrom, és a döntőn megint letépem. :) Bonyolult, de mint már mondottam: proper preparation prevails. 10 nap és kínai bajnok leszek!
És persze mint látjátok elkezdtem megint nyertes módjára gondolkodni. Roppant érdekes volt amikor rájöttem, hogy a Division verseny után kvázi elkönyveltem, hogy ennyi volt bennem, és Hong Kongban nem terem majd nekem babér. Sőt, az érdekes szó helyett talán inkább a riasztót használnám. Mi a francnak megyek Hong Kongba, ha elevel úgy állok ki, hogy úgysem nyerek? Nincs értelme. Szóval próbáltam győzködni magam, hogy "á, nem, nyerhetek... talán..." De nem ment túl jól. Aztán ahogy naponta javítottam a beszédemen, és egyre több humort sikerült beleraknom, egyre jobb reakciókat kaptam a közönségtől, úgy kezdett visszajönni az önbizalmam. Múltkor azon kaptam magam, hogy épp arról ábrándozok, amint szombat este a gála vacsorán bejelentik, hogy én nyertem. ÉS EZ JÓ!!! Úgy hívják vizualizáció. Lehet használni arra is, hogy elképzelem hogy fogom elmondani a beszédet, milyen érzések lesznek bennem, mekkora ováció lesz a végén, milyen hangosan fognak nevetni, milyen lélegzet visszafolytva fognak figyelni, amikor kiderült, hogy felpofozott-e a leendő barátnőm vagy sem, stb. Minél több ilyen pozitív gondolat van a fejemben, annál magabiztosabb leszek, amikor ott állok majd a színpadon. Persze így is úgy is nyerek, de azért jobb magabiztosan nyerni, mint remegő lábakkal. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése