Taiwan - Day 6

Ma volt az a nap, amikor fogalmam sem volt, hogy mit fogok csinálni. Aztán rájöttem, hogyha már mindenhonnan a Taroko Gorge folyik (hehe, szóvicc!), akkor azért csak megnézem magamnak. Eredetileg nem akartam, mert túl elcsépeltnek tartottam, mindenki csak emiatt jön ide. Én meg persze jobbnak tartom magam nemcsak az átlagnál, de úgy amblokk mindenki másnál, szóval kiemelkedek a tömegből, és CSAK river tracing miatt jövök ide. De mivel az tegnap megtörtént valamit csinálni kellett ma is. :)

Mehettem volna busszal, de az nem olyan kötetlen, úgyhogy mindenképpen bérelni akartam valami járművet. Az első választásom egy zöld-fekete fényezéső Lamborghini volt, a második egy robogó, a harmadik egy biciGli. Csak Sárospatakon mondják ezt G-vel?

Szerencsére akármennyire is előrébb jár Taiwan Kínánál, azért itt is vannak emberek akik hajlandóak kicsit megszegni a szabályokat, és adnak robogót úgy is, ha nincs helyi jogsim. Az első bolt az nem adott (illetve nem beszélt angolul), a másodikban a kisfiú igen (tényleg, az anyuka szólt a gyereknek, hogy fordítson, és tök szépen beszélt), de csak érvényes jogsival adott volna gépet, de útba igazítottak a szemközti árushoz, aki lelkiismeretfurdalás nélkül odaadta a kismotort. Csak az útlevelemet kellett letétbe helyeznem.

Nem gyakran robogózok, úgyhogy az első pár perc mindig nehezen megy, most meg ráadásul viszonylag nagy forgalomban kellett belerázódnom a dologba. És rögtön kihívás elé lettem állítva, mert meg kellett találni a benzinkutat, mielőtt kifogy a benzin. Itt üres tankkal adják a gépet. Mondta a fickó, hogy hol van, de nem találtam elsőre. Aztán ahogy egy rendőrség elé értem gondoltam megkérdezem a rendőrt, de aztán rájöttem, hogy én most tulajdonképpen illegálisan csinálom amit csinálok, szóval talán nem kellene beszélgetésbe elegyedni az ellennel. De aztán szerencsére magamtól is megtaláltam a helyet.

Ezután háztűznézőbe mentem. Sajnos szó szerint. Észrevettem, hogy valahonnan fekete füst száll fel. Mivel a pápaválasztás nem aktuális, ezért egyedül az az opció maradt, hogy valami kigyulladt. Ezt épp csak, hogy átgondoltam, amikor feltűnt két tűzoldóautó mögöttem. Aztán még kettő. Nem tudom, hogy pontosan mi égett, az én szemszögemből egy bódénak tűnt, de annyi füstje volt, hogy biztos nagyobb volt. Még sosem láttam élőben tűzoltást, úgyhogy érdeklődve figyeltem. És úgy tűnt, hogy nagyon hamar eloltották.

Ezután tovább kerekeztem a Gorge-hoz, de direkt a kertek alatt, ami itt azt jelenti, hogy az óceán partján. Nem egészen a partján, úgyhogy nem láttam végig a vizet, de találtam egy szép tengerpartot. Köves volt ugyan, de a víz meseszépen csillogott.

A Taroko Gorge maga egy csomó hegy, meg közte egy csomó folyó. Nagyon szép volt, a felhők a hegyek között szélldogáltak, a folyó hol komótosan, hol sebesen hömpölygött (igen, bm, Tüskevár! :D), én meg csak úgy száguldottam a robogómmal. Elég erős volt, legalábbis ahhoz képest amit én robogónak nevezek, tudtam vele 85-tel is menni. Mondjuk nem a hegyekbe, néha ilyen 100 méteres szakadék szélén kellett egyensúlyozni, ott a sebesség helyett az életbenmaradásra koncentráltam.

Egész nap felhős volt az ég, néha kicsit csepergett, de a vihart megúsztuk, tájfunról meg már szó sem volt. Bár az egyik kiránduló út, amit meg akartam nézni így is le volt zárva riadó miatt. Nem tudom milyen hatása van itt a hegyekbe egy nagy viharnak, de gondolom elég veszélyes lehet. A felhős ég ellenére, totál leégtem! A karom meg a pofám piros. A gyönyörű orrom, amit tegnap megütöttem alulról ugrálás közben most piros lett felülről is. Ilyen az én szerencsém. De legalább a bohócképzőbe felvennének kedvezménnyel.

Miután hazavezettem és életben maradtam esős, városi forgalomban is, visszaadtam a paripámat, begyűjtöttem az útlevelem, megvacsoráztam és hazajöttem.

Itthon nagy nehezen kitaláltam mit fogok csinálni a maradék 2 és fél napban: visszamegyek Taipeibe. Egy óra vonattal egy kellemes kis strand, ott majd eltöltöm a szombatomat, a maradék időben meg biztos találok még érdekes helyeket Taipeiben. Például egy blogon olvastam, hogy van egy étterem, ahol a budiból lehet enni. Konkrétan MINDEN WC-hangulatú. WC-n ülsz, kis WC-ben hozzák a kaját, szar alakú fagyi a desszert. :D Állítólag nagyon népszerű hely, úgyhogy nem biztos, hogy lesz szabad asztal, majd meglátjuk.

És akkor a végére néhány fénykép:

Ez a két disznó a főút egyik boltja előtt feküdt.

Felhős hegyek...

...és felhős tengerpart - hegyekkel.

Ott a falban megy az út, igen.

Néhol meg már majdnem ránk omlott a hegy.

Ez első bizonyíték, hogy ez tényleg velem történik. :)

Egy baromi jó függőhíd, amire nem lehetett felmenni. Illetve csak hatósági engedéllyel. Szó szerint ez volt ráírva. (Szó szerint angolul meg kínaiul.)

Ilyen szép köves is volt néha.