Mindjárt kilépek az iroda ajtaján - utoljára. Ugyanis most hétvégén költözünk át az új épületbe. Szóval búcsúkönnyekkel a szememben fogok felszállni a metróra, hogy aztán 40 perccel később könnyáztatta orcám újra napfény érje. Kemény, hogy mekkora távolságok vannak itt!
6-kor találkozom az útitársaimmal. Nem akarok azon agyalni, hogy kell toldalékolni a nevüket, úgyhogy azt mondom, hogy 3 útitársam lesz: Emily, Iver és Aris. Aris jó cimborám, már kétszer voltunk együtt falat mászni. Emilyt elméletileg ismerem, mert ő is TM, de nem tudom most magam elég idézni. Iver... ő nem tudom kicsoda.
Kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz ez a város. Mindenki azt mondja, hogy nagyon szép. Az otthoni ígéretemhez híven - és annak ellenére, amit eddig produkáltam -, megpróbálok majd fényképezni. Itt van nálam a gép, ami azért már jó jel, nem?
Vasárnap majd beszámolok. Vagy hétfőn. Vagy kedden...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése