No nem kell megijedni, nem fogok minden nap írni. De azért néha lehet, hogy feltöltök valami kis összefoglalót, hogy éppen hogy mennek a dolgok.
A címből már ki lehet találni, hogy épp Taiwanon vagyok. Vagy Taiwanban. Vagy Taiwanott. A fene se tudja, hogy kell toldalékolni.
Ma délután érkeztem, és egyelőre csak annyira volt időm, hogy kicsit a ház körül körbesétáljak. Egy 30 kilométer sugarú körben.
Nagyon taktikusan nem sokat készültem az útra, csak lefoglaltam a szállást Taipeiben meg Hualienben, illetve kinyomtattam a Wikitravel cikket Taipeiről. Úgyhogy a jelenlegi állás szerint még azt sem tudom hol leszek az utolsó pár napban. De hát majd kiderül. Ugye Arany Hitelkártyával az embernek messze szállnak a gondjai.
Naszóval nem készültem az útra, mert nem szeretek ilyenekkel foglalkozni, de azért valamit mégis csak tudni kellene arról, hogy mit fogok itt csinálni, szóval a reptéren meg a gépen szépen elolvastam a cikket, bejelöltem az érdekes helyeket, aztán az érkezési oldalon zsákmányolt térképre szépen felskicceltem mindent. Úgyhogy most van egy jól kipreparált térképem, amin annyi látnivaló van, ami tuti nem fog beleférni ebbe a pár napba. De hát legalább van okunk visszajönni legközelebb. Akkor már remélhetőleg Sophie is tud jönni, mert most nagyon szomorkodott, hogy otthon hagyom egyedül.
Az első tapasztalatok a városról nagyon pozitívak. Az emberek betartják a közlekedési szabályokat, nem dudálnak, beszélnek angolul. Ezek mind olyan dolgok amikről Sanghajban csak álmodni lehet.
És szép is a város. Szép parkok vannak, fák, fények, stb.
Ilyen kis ökröcskék fogadtak a reptéren:
Ez a sárga Süsü meg egy meseszép parkban volt.
A címből már ki lehet találni, hogy épp Taiwanon vagyok. Vagy Taiwanban. Vagy Taiwanott. A fene se tudja, hogy kell toldalékolni.
Ma délután érkeztem, és egyelőre csak annyira volt időm, hogy kicsit a ház körül körbesétáljak. Egy 30 kilométer sugarú körben.
Nagyon taktikusan nem sokat készültem az útra, csak lefoglaltam a szállást Taipeiben meg Hualienben, illetve kinyomtattam a Wikitravel cikket Taipeiről. Úgyhogy a jelenlegi állás szerint még azt sem tudom hol leszek az utolsó pár napban. De hát majd kiderül. Ugye Arany Hitelkártyával az embernek messze szállnak a gondjai.
Naszóval nem készültem az útra, mert nem szeretek ilyenekkel foglalkozni, de azért valamit mégis csak tudni kellene arról, hogy mit fogok itt csinálni, szóval a reptéren meg a gépen szépen elolvastam a cikket, bejelöltem az érdekes helyeket, aztán az érkezési oldalon zsákmányolt térképre szépen felskicceltem mindent. Úgyhogy most van egy jól kipreparált térképem, amin annyi látnivaló van, ami tuti nem fog beleférni ebbe a pár napba. De hát legalább van okunk visszajönni legközelebb. Akkor már remélhetőleg Sophie is tud jönni, mert most nagyon szomorkodott, hogy otthon hagyom egyedül.
Az első tapasztalatok a városról nagyon pozitívak. Az emberek betartják a közlekedési szabályokat, nem dudálnak, beszélnek angolul. Ezek mind olyan dolgok amikről Sanghajban csak álmodni lehet.
És szép is a város. Szép parkok vannak, fák, fények, stb.
Ilyen kis ökröcskék fogadtak a reptéren:
Ez a sárga Süsü meg egy meseszép parkban volt.
Ja, és a belföldi repülőterük itt van a város közepén, a sárkányos parktól nem messze, úgyhogy amikor a parkban csámborogtam egyszer csak feltűnt egy nagyobbacska gép, BAROMI alacsonyan! Az én szemszögemből nézve úgy tűnt, hogy az alja majdnem a fákat súrolta. Elég vagány volt!
Holnap múzeumozás van napirenden, meg ami jön. Este meg a taiwani lánykáimmal találkozom, akikkel még Cedar Pointon dolgoztunk együtt. Meglátjuk, hogy tudunk-e miről beszélni így 5 év után. Majd holnap valamikor beszámolok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése