Ének az esőben

Vagyis hát csak egy darab én.
Emlékeztek még a pár nappal korábbi nagyképű dumámra, hogy nem lesz itt semmilyen tájfun? Hát lett. Tegnap legalább 5 levelet kaptam mindenféle helyi meg régióbeli managerektől, hogy jön a tájfun, menjünk haza, és ha lennénk olyan kedvesek holnap otthonról dolgozni. Akinek meg nincs SecurID-ja, hogy be tudna lépni otthonról, az kap egy extra szabadnapot. Gondolom nem akarják, hogy valaki meghaljon az irodába menet. Én még ekkor sem vettem olyan komolyan a dolgot, mert gondoltam, hogy úgyis elkanyarodik a tájfun, mielőtt ideérne. Elvégre ez Sanghaj! Csak nem lesz mersze EZT a várost megtámadni. Hát lett.

Már éjszaka is többször felébredtem a nagy esőre meg szélre, de azóta csak egyre erősödik a vihar. Itt a 20.-on amúgy különösen félelmetes. Akkora szél van, és olyan hangosan veri az eső az ablakot, hogy előbb alig tudtam telefonálni mellette. Be kellett fogni a fülem, hogy értsem, mint mond a másik. :D

Amúgy ez életem első tájfunja, és nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy csak ki kellene menni és megtapasztalni ezt a katasztrofális időjárást. Ez elején még összefostam magam a gondolattól, mert épp a nappali ablaka előtt álltam, ahol a leghangosabb a szél. De aztán rájöttem, hogy nem tudnék a saját szemembe nézni, ha nem lenne egy tükröm. Meg arra is rájöttem, hogy nem tudnék megbékélni magammal, ha kihagynám ezt a lehetőséget. Szóval beöltöztem, vagyis levetkőztem, és mentem. Kellemes meglepetés volt, hogy a földszinten sokkal kisebb a szél, egyáltalán nem volt para. Aztán kiértem a hídra, ami a 2-szer 6 sávos "Kiskörút" meg egy kanális felett ível át, és ott azért hirtelen elkezdett erősen fújni. Amúgy a honlap szerint (typhoon.weather.com.cn) most épp majdnem 120 km/h-s szél van. Bár szerintem nem nálunk, mert szintén a honlap térképe alapján nem Sanghajnál van a közepe. Azért az eredmény egy bőrigázás volt, és meglepően hideg is volt. Gondolkodtam, hogy csatolok egy képet a bejegyzéshez, de belenéztem a tükörbe, és igazából semmi extra nem volt. Úgy kell elképzelni, hogy ruhástól beleugrottam a Dunába, aztán kimásztam. De nem csurdogált csendesen a vér a fejemből, nem volt széttépve rajtam a ruha, és tiszta is voltam. Mármint csak annyira, mint általában.
Viszont az én pozitív (vagy legalábbis nem negatív) tapasztalatom ellenére már volt 2 haláleset. Állítólag valami nehéz tábla esett rá az emberekre. Nem tudom, hogy ugyanaz a tábla, vagy különböző, de talán annyira ez nem is fontos. A lényeg az, hogy innentől kezdve maradok bent. :P